„Ne változz mások miatt, változz magadért!” Foglalj időpontot!
Tehetségnevelés
Ismerd meg, hogy én hogyan tudlak támogatni!
Semmi nem motivál jobban, mint amikor azzal foglalkozhatunk, amiben igazán jók vagyunk.
Hiszem, hogy mindannyian rendelkezünk valamilyen tehetséggel.
De ki tudja megmondani nekünk, hogy igazán miben? Ismerjük-e magunkat annyira, hogy tudjuk, mik az erősségeink? Merünk-e kiteljesedni valami olyan tevékenységben, ami örömet okoz számunkra, és jók vagyunk benne? Kik a támogatóink, segítőink ezen az úton?
A tehetség alapkövei a Renzulli-modell szerint: átlagon felüli képesség, kreativitás és a feladat iránti elkötelezettség, melyek többnyire már fiatal korban felismerhetőek. Ezeknek a gyermekeknek jobbak a verbális készségeik, kiemelkedő a logikájuk és egyszerűbben igazodnak ki a térben. Gyakran a korosztályuk szintjénél magasabb követelményű feladatok elvégzését részesítik előnyben. Magas az érzelmi érettségük, kiemelkedően kommunikálnak és rendkívül motiváltak. Tehetségük sok formában mutatkozhat meg: lehet nyelvi, zenei, matematikai-logikai, téri, vizuális, mozgásos, és még sorolhatnánk.
Attól azonban, hogy valaki tehetséges valamiben, még nem lesz egyből sikeres, a tehetség alapja nem feltétlenül lehet a tanulás. A szorgalom egy rendkívül fontos elem: sok gyakorlásra van szükség. Ebben jelentős szerepe van a belső motivációnak és a külső ráhatásnak egyaránt.
Ahhoz, hogy egy tehetséges fiatal ki tudja bontakoztatni a képességeit, megfelelő táptalajra van szüksége: ennek alapja legtöbbször a család, majd a pedagógusok és/vagy coachok. Ők azok a támogatók, akik észreveszik, miben emelkednek ki társaik közül, hatni tudnak rájuk, fejlődésre tudják sarkallni őket. Igazi csapatmunka.
Szülőként könnyen válunk elfogulttá gyermekünk képességeit illetőleg, de ez valamilyen szinten természetes is, hiszen a legjobbat szeretnénk nekik. Ahhoz azonban, hogy a tehetséges gyermekből tehetséges felnőtt váljon, a szülői elvárásokat célszerű optimális mederben tartani: az sem jó, ha túl kevés, de az sem, ha túl sok. A gyermek tudjon gyermek maradni, hiszen az ebből a korból származó élmények erőforrásként szolgálnak majd későbbi élete során. De lényeges megfelelően motiválni is a gyereket, vagyis adni neki valami célt, amiért szívesen küzd: ezek a kis győzelmek ugyanis folyamatosan növelik az önbizalmát, és hajtóerőként működnek a további erőfeszítések megtételére. A szülő nem azzal nevel, amit mond, hanem azzal, ahogyan viselkedik. Fontos, hogy a szülőben is meglegyen a kíváncsiság, nyitott legyen az új tapasztalatokra, és ezt mutassa felnőttként is.
Az iskolában elengedhetetlen, hogy a pedagógusok ismerjék tanulóik erősségeit és gyenge pontjait, fel tudják fedezni a bennük rejlő potenciált, mert ez képezi az alapját a hatékony tehetségfejlesztő munkának.
A coach külsős, független szakmai mentorként „lép színre”, és abban támogatja a fiatalokat, hogy szilárd erősséggé és jól megalapozott készségekké tudják fejleszteni a magukban rejlő belső erőforrásokat. A közös munka olyan, mint egy katalizátor: felgyorsítja a megoldási folyamatokat, és segít leküzdeni azokat a nehézségeket, amik lassítják egyéni fejlődésüket. A tehetséggel járó külső és belső nyomást meg kell tanulni kezelni, hogy mikor mennyit vesznek magunkra és mikor engedik el, hogy a megfelelő pillanatban a legjobb teljesítményt tudják hozni.
A tehetség óriási ajándék. Coachként és szakmai segítőként egyszerre megtiszteltetés és óriási felelősség, hogy kísérhetem a fiatalokat ezen az úton.